Beléptünk a 34. hétbe... Hivatalosan 3 hét múlva már nem számítana Zsebi koraszülöttnek... És már kevesebb, mint 50 nap van hátra...
Én meg csak kapkodom a fejem... Hova tűntek a hetek? Mindjárt február! Mindjárt jön az Anyukám! (nincs 1 hónap sem addig már!) (nyehehe... ez rímelt... :DDD)
Egyre nagyobbnak érzem magam... Már nem kényelmes a Levi által diktált séta-tempó, Lilu apró lábain való tipegés sokkal jobb... (Levi hogy örülhet nekünk... :D)
Az alvással nem lennének igazán gondjaim, ha nem akarnék álmomban megfordulni... Először fordulok ÉN, aztán viszem magammal a pocakot... Ha Lilu nem zavar meg, akkor csak max 1x kelek fel mosdójáratra. (bár, ha jobban belegondolok, lehet csak Lilu miatt kelek fel, és ha már úgyis fent vagyok, pisilek?? hmm...)
A gyomorégés mostanság békén hagy (KOPP-KOPP-KOPP), köszönhetően annak, hogy áttértem a vízre a mindenféle lötyi helyett.
Lassan össze kéne készíteni a kórházi pakkot... Meg ki kéne mosni Zsebi ruháit... Meg át kéne vinni a babaágyat a hálóba... (meg Lilut le kéne szoktatni az éjszakai kelésről... :S) Meg meg kéne rendelni a szekrényét a legkisebbnek... Meg dönteni kéne a nevét illetően...
Levi tegnap azt mondta a kollégáinak, hogy mikor alszom, lehet hallani, hogy "tikk-takk... tikk-takk..." beindult a visszaszámlálás...
Most éppen nem félek... :) Most éppen nagyon kíváncsian várom, milyen lesz, mikor már minden más lesz?! Mikor már KÉT gyermekem lesz...
Lilu továbbra is sokszor simogatja, puszilgatja a Tesót. Mondja is, hogy "Lilukának lesz Tesója" :) Olyan édesek, mikor szopi közben simogatja a pocakomat, Zsebi meg odabújik...
Zsebi hihhhhhetetlen aktív kisember... Azért remélem, lassan visszavesz a tempóból, állítólag a vége felé nyugisabbak a babák... Szeretném már látni-érezni ezt a bizonyos nyugisságot! ;)
Íme a mai csupasz valóság...:
(nem lettek túl jók a képek, egyre kevésbé férek bele a karnyújtásnyi távolságba :D)
(amúgy az előbbi mérlegelésen 62,1kg voltam, ami fura, mert esténként jó egy kg-val több szoktam lenni... de ez alapján +7kg-nál járok)

Szia Eri!
Csodaszép a zsebilakod van :D és már kevesebb mint 50 nap!!!
hova rohan sz idő???
jaaaa és a két gyermekkel is olyan ügyesen megoldod majd mint egyel:D mert ügyi anyuci vagy!
egy ritkán szólaló "zugolvasó"
Jaj, Eriberi...gyönyörű a pocakod:)))
Tudom, hogy 2 héttel ezelőttre ígértem a homeopátiás szülésfelkészítő protokollt, de a bölcsibe való beszoktatás, meg a munkába állás egy kicsit betett nekem...holnap este küldöm emilben az okosságot...mondjuk még bőven időben vgy vele:))))
És minden jól fog menni, mert ügyes vagy:)))
Pussz
Én mindkét terhességemnél vártam a nyugisságot, de nekem egyik gyerekem sem nyugodott le....
két gyerekkel pedig szuper lesz, meglátod:) főleg, hogy az első nehezebb napokban ott lesz veled az anyukád:)
hehe én is tegnap csináltam pocakfotót :))) nekünk még csak a 28. hetes :) Én már régóta önkioldósan oldom meg a dolgot :))))
Látom beindult ezerrel a fészekrakó ösztön :) A másodiknál ilyenkor én is pörögtem, alig aludtam, rendezkedtem, tettem-vettem :)))
Ja és hát szépséges a Zsebipocak.
Tökjó :) Nemsokára tényleg szülünk:DD
Szia!
Tényleg szép a Zsebilak és már tényleg nincs sok hátra!
Nagyon jó olvasni téged "élőben" és nem utólag visszaolvasni a sok pocakos bejegyzést(mert már ugye mikor elkezdtelek olvasni Lilu majdnem egy éves volt)!
További szép napokat és boldog várakozást:)
Ancsa
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
ha nem mondhatom el senkinek, elmondom mindenkinek!
RSS
balinto 2006